2023. január 23., 09:28

Himnusz-szavalástól és - énekléstől zengett a komáromi Csemadok-székház

Szavaljuk együtt határon innen és túl a Himnuszt! – ehhez az összmagyar kezdeményezéshez a magyar kultúra napján, vagyis nemzeti imánk 200. születésnapján a komáromi Csemadok-székházban is sokan csatlakoztak.

Himnusz-szavalástól és – énekléstől zengett a komáromi Csemadok-székház KÉPGALÉRIÁVAL
Médialapozó
Fotó: Nagy-Miskó Ildikó
Több résztvevőnek már nem jutott ülőhely...

Az egyórás nemzettudat-erősítő műsor Sámson Gizella izsai „pacsirta“, a Teátrum színházi polgári társulás, a Felvidéki Értékőrzők, a Kárpátia Sport PT és nem utolsósorban a házigazda komáromi Csemadok-alapszervezet összefogásából született, s azon Keszegh Béla, Komárom polgármestere is jelen volt.

Himnusz-szavalástól és – énekléstől zengett a komáromi Csemadok-székház KÉPGALÉRIÁVAL
Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó
Ketten a szervezők közül: Mihacs Szilvia és Török Ágota

A zsúfolásig megtelt teremben Mihacs Szilvia a szervezők nevében üdvözölte a megjelenteket, majd ismertette a tervezett műsort. Utána Stubendek László, a Csemadok Komáromi Városi Szervezetének elnöke is köszöntötte a nemzeti imánkat közösen szavalni akaró helyi és a környékbeli falvakból érkezett érdeklődőket. Felidézte, hogy Kölcsey Ferenc 200 évvel ezelőtt, 1823. I. 22-én fejezte be a Himnusz kéziratát, s emiatt minden évben e napon ünnepeljük a magyar kultúra napját.

Himnusz-szavalástól és – énekléstől zengett a komáromi Csemadok-székház KÉPGALÉRIÁVAL
Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó
"A Himnusz megírása mérföldkő volt Kölcsey költészetében..."

Megragadta az alkalmat, s mindenkit megkért arra, hogy felállva, egy percnyi néma főhajtással emlékezzenek a napokban eltemetett Duray Miklós politikus-íróra és a szintén elhunyt Szentpétery Aranka színművészünkre. Majd Sámson Gizella Duray halála és hiánya kapcsán egyebek mellett megjegyezte: „Ha csak egy kis részét is tesszük annak, amit Duray Miklós tett a felvidéki magyarságért, már érdemes volt élnünk. Jusson eszünkbe, hogy nekünk is van feladatunk, s annak elvégzése közben mindig a szeretet, ne pedig a gyűlölet vezéreljen minket...!“.

Himnusz-szavalástól és – énekléstől zengett a komáromi Csemadok-székház KÉPGALÉRIÁVAL
Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó
Több korosztály képviseltette magát a rendezvényen

Azt követően Dráfi Mátyás, Jászai Mari-díjas színművész, Érdemes Művész, a Komáromi Jókai Színház Örökös Tagja beszélt a Himnusz születésének körülményeiről, ami „mérföldkő volt Kölcsey költészetében". Ő együttérzéssel fordult a magyar nép felé, vele együtt vállalva a balsorsot is“. Hangsúlyozta: nemzeti imánk a magyar vallási énekeskönyvekben mindmáig megtalálható.

Himnusz-szavalástól és – énekléstől zengett a komáromi Csemadok-székház KÉPGALÉRIÁVAL
Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó
Az izsai Sámson Gizella Duray Miklós haláláról és hiányáról is szólt

Miután Sámson Gizella az általa előadott énekben azt kérte, hogy „Isten áldjon meg bennünket, minden igaz magyar embert...“, A csitári hegyek alatt című népdal közös eléneklésére buzdította a jelenlevőket. Mivel még hátra volt pár perc a magyarlakta területeken 17 órakor kezdődő közös Himnusz-szavalásig, Dráfi Mátyás Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című versével örvendeztette meg a közönséget, szólva a világszerte szétszóródott magyarsághoz: „Elindulok, mint egykor Csoma Sándor, hogy felkutassak minden magyart...“. Az est fénypontjaként pedig több tucat torokból hangzott fel az „Isten, áldd meg a magyart...!“.

Himnusz-szavalástól és – énekléstől zengett a komáromi Csemadok-székház KÉPGALÉRIÁVAL
Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó
A "gaudiumosok" Grassl Ferdinánddal (zongora)

Az ünnepség második részében a helyi Gaudium Vegyeskar és a dél-komáromi evangélikus énekkar, valamint Pfeiferlik Tamás szólóénekes és versmondók fellépését élvezhettük. Közreműködött Fekete Éva (fuvola), Fekete Vince (hegedű) és Grassl Ferdinánd (zongora). Lélekemelő volt a Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország címmel 1920-ban született, majd átmenetileg betiltott, hazafias dal, továbbá a két világháború között komponált, Tartsd meg hazánkat, Isten... kezdetű Gárdonyi Zoltán-kánon, a Rákóczi megtérése című Kacsóh Pongrác-nóta, a Kell még egy szó című Honfoglalás-betétdal meghallgatása.

Himnusz-szavalástól és – énekléstől zengett a komáromi Csemadok-székház KÉPGALÉRIÁVAL
Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó
A dél-komáromi evangélikus énekkar is fellépett

A dél-komáromi Pro Urbe-díjas versmondó, pedagógus, Oláh Kálmán Kölcsey Huszt című versével mindenkit arra sarkallt, hogy „Hass, alkoss, gyarapíts: S a haza fényre derül“. Szabó Csilla pedagógus-rendező pedig a már szintén elhunyt M. Csepécz Szilvia költő-újságíró A madárjós és a tél című versét mondta el: „Éjharang borul utcára, térre./ Szelíd az álom: szeretni kéne!“.

Himnusz-szavalástól és – énekléstől zengett a komáromi Csemadok-székház KÉPGALÉRIÁVAL
Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó
Oláh Kálmántól Kölcsey Ferenc Huszt című versét hallhattuk

A Himnusz közös eléneklése előtt Dráfi Mátyás egyebek mellett azt is felidézte, hogy Erkel Ferenc zeneszerző a Pesti Nemzeti Színház pályázatára egy óra alatt írta meg a Himnusz zenéjét, s az megzenésítve először 1844. VIII.10-én a Széchenyi-gőzhajó avatásán hangzott el. Maradandó élménnyel gazdagodtak mindazok, akik fontosnak tartották, hogy együtt ünnepeljék a Himnusz bicentenáriumát...

Himnusz-szavalástól és – énekléstől zengett a komáromi Csemadok-székház KÉPGALÉRIÁVAL
Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó
Szabó Csilla M. Csepécz Szilvia A madárjós és a tél című versét mondta el
Himnusz-szavalástól és – énekléstől zengett a komáromi Csemadok-székház KÉPGALÉRIÁVAL
+7 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.