A MOWA-élménnyel hangolódjunk az atlétikai vb-re! KÉPEKKEL
Akár egy budapesti családi vagy osztálykirándulás során is érdemes ellátogatni a kelenföldi Etele Pláza harmadik emeletére azért, hogy az augusztus 19-27. között Budapesten megrendezendő atlétikai világbajnokságra, Magyarország történetének egyik legjelentősebb sporteseményére hangolódjunk. Április elején ugyanis ott nyílt meg a MOWA (Museum Of World Athletics) látványos világkiállítása, amely a nemzetközi és a magyar atlétika történetét többféleképpen hivatott bemutatni. Ingyen megtekinthető a vb utolsó napjáig.
A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) által a 2010-es évek végén életre hívott kiállításra nem csak a sportág rajongóit várják, hanem azokat is, akik eddig nem igazán érdeklődtek a sportok királynője iránt, ám plázázás közben, a látottak alapján talán megjön a kedvük a vb-hez és a szurkoláshoz. Ehhez az emeleti bejáratnál minden betérőt szívélyesen, ajándékokkal fogadó és akár részletes tájékoztatásban is részesítő tárlatvezetők is hozzájárulnak.
A 600 négyzetméteres kiállítótérben a valós, fizikai voltukban nézhetők végig az atlétika történetéhez, versenyeihez és jeles bajnokaihoz kötődő fotók, sportruházatok, érmek, kupák és további relikviák, s létesült 3D-s virtuális múzeum is, amelyben több száz kiállítási tárgy 3D-s online élményt nyújtva szemrevételezhető és értelmezhető a kísérő szövegek, fotók, videók segítségével. Hja, az innováció a kreatív technológiák új szintjét hozta el a sport világába is!
Az önfeledt mustrája során bárki átsétálhat a magasugrás vb-rekord szintre állított léce alatt, vagy megemelhet egy tényleges diszkoszt és súlygolyót, esetleg fotózkodhat a kedvenc bajnokai életnagyságú képeinél. Eközben sok érdekességet olvashat a szervezett atlétika 19. század elején kezdődött történetéről, sőt, annak 18. század végi előzményeiről is.
„Ez a valaha volt legnagyobb és legsokszínűbb atlétikai gyűjtemény, amit eddig bárki összeállított” – nyilatkozta a médiának az IAAF-ban hosszú évtizedek óta tevékenykedő Christopher Turner, e kiállítás kurátora a megnyitón. Hangsúlyozta: az érdeklődők a sportág teljes történetével és legnagyobb bajnokaival megismerkedhetnek, Jessie Owenstől Usain Boltig, Fanny Blankers-Koentől Allyson Felixig. „Ez a kiállítás nem jöhetett volna létre azon legendás atléták nélkül, akik valamilyen különleges relikviát adtak nekünk. Ők is részeseivé akartak válni a történelemnek.”
A relikviák között látható Usain Bolt trikója, amiben a 2011-es vb 200 méteres döntőjében futott és az a cipő, amiben Mondo Duplantis a 6,18 méteres világcsúcsát ugrotta. Főleg a magyarok előszeretettel nézegetik az olimpiai bajnok magyar kalapácsvető, Zsivotzky Gyula saját kézzel készített kalapácsát. Továbbá a teremben helyet kapott Jan Železný háromszoros olimpiai és világbajnok csehszlovák, majd cseh gerelyhajító azon gerelye is, amellyel világcsúcsot dobott. Az 1996. május 25-én 98,48 méterrel felállított világrekordja a mai napig él, s a gerelyhajítás első öt legjobb eredményét is ő birtokolja.
A három hónap alatt felépített tárlaton nem csak az idén 40 éves atlétikai világbajnokságokra lehet időutazni, hanem érdemes aprólékosan böngészgetni a 125 esztendős múlttal büszkélkedő magyar atlétika történetét bemutató falat is. Megismerkedhetünk a magyar atléták hajdani aranycsapatával, a magyar vb-érmesekkel, és tudomást szerezhetünk a Magyarországon korábban rendezett legnagyobb nemzetközi atlétikai versenyekről.
Például megtudhatjuk, hogy Iharos Sándor, eredeti nevén Izrael Sándor, (Budapest, 1930. március 10 – Budapest, 1996. január 24.) magyar közép- és hosszútávfutó, nyolcszoros világcsúcstartó, 31-szeres magyar bajnok, 40-szeres válogatott atléta személyében 1955-ben magyar kiválóságot választottak a világ legjobb sportolójává! Jó lenne, ha a közelgő budapesti vb kapcsán is majd a hasonló eredmények miatti örömtől dagadhatna a mellünk...
