Többen fogyasztói sokkot élnek majd át nyugdíjba vonuláskor

A jobb jövedelműek azonban jobb, ha felkészülnek arra, hogy nyugdíjba vonuláskor az első nyugdíjuk több száz euróval alacsonyabb lesz, mint a nettó jövedelmük volt.

ezért ezek az emberek nem hagyatkozhatnak kizárólag az államra, hanem a nyugdíjukhoz előre takarékoskodniuk kellene” – mondja Ján Šebo, nyugdíjszakértő. Ennek oka az is, hogy annak, aki az átlagbér 1,25-szörösénél többet keres, az első pillérből járó nyugdíja csökken a nyugdíjrendszerben érvényes szolidaritással. Azaz havi több száz euróval járul hozzá a szegényebbek nyugdíjához. A szakember szerint nyugdíjreform nélkül a jövedelemkompenzáció mértéke mindenki számára csökken a jövőben. A reformnak legalább a hanyatlást meg kell állítania.

– mondja Daniela Danková, a Narancs Boríték csapatának vezetője.

Például egy mai 42 évesnek, aki körülbelül 1170 eurót keres (az átlagbérnek megfelelő összeget), a mai árakon számolva mintegy 96-190 euróval lesz kevesebb nyugdíja a nettó jövedelméhez (kb. 820 euró) képest. Az első nyugdíja tehát körülbelül a bruttó jövedelmének 54 és 62%-a között lesz.

A Narancs Boríték szakértőinek számításai szerint

alacsonyabb nyugdíjra számíthat az, aki csak az első pillérben van, ha a második pillér index- vagy részvényalapjában is előtakarékoskodik, akkor viszont magasabbra.

Ha egy mai negyvenéves 2500 euró körül keres (kb. nettó 1750 eurót), akkor a becslések szerint a mai árakon számolva 525-675 euróval kevesebb nyugdíja lehet, mint a nettó jövedelme. Ez esetben is persze attól függően, hogy a második pillérben is előtakarékoskodik-e és melyik alapban. Ezért számolnia kell azzal a ténnyel, hogy valószínűleg a bruttó fizetésének a felénél is kevesebb nyugdíjat kap majd (a kompenzáció mértéke 43 és 49% közötti).

De ha ezer eurónál kevesebbet keres, tehát mediánbére van (944 euró), akkor az első nyugdíja mai árakon számolva körülbelül 80-105 euróval lesz kevesebb, mint a nettó jövedelme (kb. 660 euró).

Így a Narancs Boríték-modell szerint az első nyugdíja a bruttó bérének 59 és 62%-a között lesz.

A számítások is azt mutatják, hogy minél többet keres, annál alacsonyabb a bruttó jövedelem kompenzációs mértéke, amelyet valószínűleg kap. Jobban jár az, aki a második pillérben index- vagy részvényalapokban is előtakarékoskodik. Ha a garantált kötvényalapokban takarékoskodik, nem feltétlenül jár jobban, mint annak a forgatókönyvnek az esetén, hogy egyáltalán nincs a második pillérben. Nagy valószínűséggel hasonlóképpen jár ugyanis ebben az esetben is, mindez persze, főleg a korától és a bérétől függ.

A kompenzáció mértéke az újonnan megítélt nyugdíjnak a nyugdíj előtti bruttó bérhez viszonyított százalékos aránya.

Az átlagon felüli keresetűek első nyugdíja a korábbi bruttó jövedelmük 60%-át sem éri el, de talán még az 50%-át sem. Šebo szerint ezért a többet keresőknek megéri bejelentkezni a második pillérbe, ott ugyanis ilyen szolidaritás nincs. De rendelkezniük kellene néhány további fedezeti forrással is.

Azoknál az embereknél, akik ma körülbelül az átlagbérnek megfelelő összeget keresnek (kb. havi 1200 euróig), 70%-os lesz a jövedelemkompenzáció mértéke, vagyis nagyjából a nettó jövedelem szintjén lesz a nyugdíjuk. Ez azokra is vonatkozik, akik a következő években, esetleg 10 év múlva mennek nyugdíjba.

A Szlovák Nemzeti Bank arra figyelmeztetett, hogy sok nyugdíjas korú ember fizet továbbra is majd jelzáloghitelt. Ezeknek az embereknek ezért ezzel is számolniuk kellene, és nemcsak az első és második pillérre kellene ez esetben hagyatkozniuk, hanem ezeken kívül más módon is előtakarékoskodniuk kellene” – mondja Danková.

Az első pilléres kompenzációs ráta a jövőben tovább csökken, mivel kevesebb lesz a befizető és több a nyugdíjas. „Ha a 70 százalékos kompenzációs rátát tartjuk a célnak, ami nagyjából a nettó bérek összege, akkor a jelenlegi nyugdíjrendszerünk csak minimális esetekben tud ilyesmit biztosítani. Úgy tervezték ugyanis, hogy egy személynek a nyugdíjához átlagosan körülbelül 50%-os kompenzációt hozzon” – mondja Šebo.

A kormány azonban a helyreállítási tervben elkötelezte magát a nyugdíjreform elfogadása mellett, amelyet 2023-tól kellene alkalmazni.

Az előkészítésével Milan Krajniak (Sme rodina) munkaügyi és szociális minisztert bízták meg. A reform számos intézkedést érint, különösen a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kötését (nyugdíjautomata). Ha a korengedményes nyugdíjba vonulást 40 év szolgálati idő után engedélyezik, akkor a megítélt nyugdíjat a várható átlagélettartamra elosztva kell kiszámítani. A második pillérben viszont előre meghatározzák a megtakarítási stratégiákat.

„Az első két intézkedés célja, hogy a kompenzációs ráta legalább 50%-os legyen. Az alacsonyabb jelenlegi nyugdíjértéket a hosszabb nyugdíjbiztosítási idő ellensúlyozná. A harmadik intézkedésnek, amely a második pillért érinti, jelentősen növelnie kell ezt” – mondja Šebo.

A Narancs Boríték szakértői 12 modellpéldát számoltak ki arra vonatkozóan, hogy bruttó jövedelméből milyen mértékű kompenzációt kaphat nyugdíjba vonulásakor az a polgár, aki munkavállalóként járulékot fizet, most 30, 42 vagy 55 éves, és minimálbért (646 euró), mediánbért (944 euró), átlagbért (1170 euró) vagy 2500 eurót keres. Ez alapján számolták ki a várható (újonnan folyósított) nyugdíjat is, vagy csak a Társadalombiztosítótól (reáláron), vagy a második pillérből is.

A számítások a jelenleg hatályos jogszabályok alapján készültek. Ha például Krajniak miniszter úr keresztülviszi, hogy a jelenlegi nyugdíjérték, és így a nyugdíjak is lassabban növekedjenek, akkor a kompenzáció százalékban kifejezett mértéke is alacsonyabb lesz. A modellben a férfiak átlagos adatai vannak, a gyermektelen nőknél hasonló lesz a kompenzáció, a gyermekes nőknél pedig átlagosan 20%-kal alacsonyabb a nyugdíj.

A minimális járulékot fizető magánvállalkozók, a legtöbbjük ilyen, kompenzációs rátája közel lesz a minimálbérhez, ami ma 646 euró.