2021. december 8., 15:33

Mellétrafált Kolíková álhírbüntető kalapácsa

A Büntetőtörvénykönyv kiterjedt módosítása, amit Mária Kolíková (SaS) igazságügy-miniszter a múlt héten terjesztett elő, tartalmazná az álhírterjesztés büntetését is. A javaslat nem titkolt célja, hogy reagáljon az egyre nagyobb számú hamis információra, amelyek jelenleg elsősorban a Covid-19 világjárvány kapcsán születnek és terjednek, és akár az emberek egészségét életét is veszélyeztethetik.

biroi-kalapacs.jpg
Fotó: ČTK

Kolíková javaslata értelmében az elkövetők egy évtől öt évig terjedő börtönbüntetést is kaphatnának. Veszélyhelyzetben, azaz válsághelyzetben még szigorúbb lenne a büntetés: ha elítélik az elkövetőt, négytől tíz évig terjedő büntetésre is számíthatna. Az igazságügy-miniszter javaslata azonban nem aratott osztatlan sikert.

Még a koalíciós partnerei is felhívják a figyelmet arra, hogy a javaslat a szólás- és véleményszabadságba ütközhet.

A miniszter asszony egy blogbejegyzésben reagált az őt ért bírálatokra, amelyben kifejti, hogy az alkotmány a szólásszabadságot is lehetővé teszi, ugyanakkor törvényben korlátozza az információszerzés és -terjesztés jogát. Mégpedig abban az esetben, ha mások jogainak és szabadságainak védelme, az állam biztonsága, a közrend, valamint a közegészség és a közerkölcs védelme érdekében erre szükség van, írja a denníkn.sk portál.

Én az Alkotmánynak megfelelően járok el. Nem hiszem, hogy bármely demokratikusan cselekvő politikus vagy állampolgár emiatt fenyegetve érezhetné magát”

– írta Kolíková a blogbejegyzésében hozzáfűzve, egy modern demokratikus társadalomban talán nem kellene tömegesen olyan valótlanságokat terjeszteni, amelyek döntőek lehetnek az emberek számára, amikor az életükről vagy az egészségükről döntenek.

Állami cenzúra a másként vélekedőkre

Maroš Žilinka főügyész szerint azonban az álhírterjesztés, mint új bűncselekmény gyakorlatilag nem bizonyítható.  Mivel a törvény homályos és nehezen definiálható, tetszőlegesen hajlítható kifejezéseket tartalmaz,

Kolíková javaslata nyilvánvaló kísérlet az állami cenzúra rákényszerítésére a más nézeteket vallókra,

fogalmazott a javaslat kapcsán Peter Šamko kerületi ügyész. A pravda.sk portál szerint még Kolíková pártársai is veszélyes ötletnek tartják a javaslatot. Šamko szerint a javasolt jogszabálynak egyébként több gyenge pontja is van. Külön felhívja a figyelmet az olyan fogalmak bizonytalanságára, mint az információk valódiságának értékelése, vagy a lakosságot a döntéshozatalban befolyásoló képessége, illetve a súlyos társadalmi jelentőségű kérdések.

Kolíková javaslata (már ha keresztülmegy a törvényhozáson) azonban nemcsak az összeesküvés-elméletek kiötlőire nézve lehet ostor, a másik oldalon állókat is könnyen elkaszálhatja. A miniszter asszony ugyanis nem a szándékos álhírterjesztést büntetné, az új paragrafusban az áll, hogy azokat büntetik, akik az álhírekkel „komoly nyugtalanságot válthatnak ki a lakosság egy részénél… vagy befolyásolhatják a lakosságot a fajsúlyos ügyek eldöntésében…” És vonatkozik ez az elektronikus hírközléssel terjesztett álhírekre is.

Más szavakkal, Kolíková szerint azok is felelősségre vonhatók, akik a valótlanságot tartalmazó hírt csak megosztják.

Ennek fényében azonban már nem is az a kérdés, hogy kire vonatkozik az új paragrafus, hanem inkább az, hogy kire nem. Olyan valótlanságokat tartalmazó hírt ugyanis, amely az emberek egy részét nyugtalaníthatja, bárki megoszthat – van erre példa rengeteg – még az is, aki egyáltalán nem számít összeesküvéselmélet-gyártónak.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy Kolíková javaslata alapján bárki büntethető, aki használja a közösségi oldalakat, és aktívan bekapcsolódik a vitákba, véli a postoj.sk.

A hazugság csak igazsággal győzhető le, törvénnyel aligha

Az igazságügy-miniszter javaslata, ennek a nagyon furcsa, orwelli hangzású „álhírterjesztés bűntettének” a bevezetése nagyon veszélyes precedens, ami legalább magát formálisan demokratikusnak vallóegyetlen államban sem fogadható el, véli a pravda.sk portál, amely szerint álhírek mindig is voltak, a félretájékoztatás ma sem nagyobb, mint bármikor máskor a történelem során. A portál kommentátora szerint azonban az ilyen hazugságok terjedésére nem a cenzúra és az álhírek miatti üldözés volt a megfelelő válasz korábban sem, hanem mondjuk, a New York Tribune újság megalapítása, mert a hazugságot csak az igazság és az átláthatóság győzheti le.

Ráadásul a büntetőtörvénykönyvünk már ismeri a „rémhírterjesztés” fogalmát, ami teljesen elegendő, véli Juraj Šeliga, a Za ľudí mozgalom parlamenti képviselője hozzáfűzve, azt is alig alkalmazzuk, mert

nincs egyértelmű módszertani útmutató, hosszú távú gyakorlat, amit a rendőrök, ügyészek alkalmazhatnának.

A félretájékoztatás kezelése nehéz és hosszan tartó folyamat, úgy hívják, hogy oktatási reform, felvilágosítás és művelődés. A képviselő szerint meg kell cáfolni a hamis információkat, megmagyarázni a kételkedésre okot adó jelenségeket, és mindenekelőtt meg kell tanítani az embereket a kritikus gondolkodásra.

Egyszerűen fogalmazva, ha börtönbe zárjuk az álhírterjesztőket, attól még az emberek nem szűnnek meg hinni a hülyeségekben, éppen ellenkezőleg.

A hazugságot csak az igazsággal lehet legyőzni, nem a börtönnel, írja a denníkn.sk portál

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!