Egy este a mesemondóval, két este a székelyeknél és miképpen nyílik ajkuk a szlovák szóra – megjelent a MAGYAR7 27. száma.
Keresse, olvassa lapunkat, de legjobb, ha megrendeli.
A legnagyobb baj, hogy a magukat a szlovákiai magyarság felkent képviselőinek tartó újdondász „politikusok” és „elemzők” tulajdonképpen alig különböztethetők meg az egykori aktivistáktól, akik mindig (leginkább az első csehszlovák köztársaság idején) a status quóból kiindulva gondolkodtak, és a többségtől függően határozták meg az anyanemzettől elszakított magyar közösség sorsát, írja Téblábolás helyett cél kell! című vezércikkében lapunk főmunkatársa, Kövesdi Károly, aki szerint nem normális, hogy a rendszerváltástól eltelt két generációnyi idő alatt belenyugszunk abba, hogy minden változtathatatlan, és minden jól van, ahogy van.
Az elmúlt kilenc hónapban három választást rendeztek Szlovákiában, amelyek alapvetően rendezték át a politikai szcénát. A szlovák politika nagy lépést tett a kétpólusú pártrendszer felé, a magyar érdekképviselet pedig a sorozatos kudarcok után újrafogalmazási kényszerben van. A múlt szeptemberi parlamenti választás eredményei világosan igazolták, hogy a 2020-ban felállt koalíció pártjai sikerrel abszolválták a „Ficót visszahozni” háziversenyt. A júniusi európai parlamenti választás után az is látható, hogy mostanra a 2020-as koalíció valamennyi pártja küszöb alá lavírozta magát. Kolek Zsolt: Kétlábú szlovák politika, magyar útkeresés
Ez a háború harmadik nyara. Az ukrán hivatalos kommunikáció egyelőre nem jelez előre nyári offenzívát… Ez azért érdekes, írja Kocur László külpolitikai jegyzetében, mert eddig minden nyáron offenzíváról beszéltek az ukránok. „Ha a Vlagyimir Putyin iránti elfogultsággal bizton nem vádolható nyugati források által készített térképeket szemléljük, nyilvánvaló, Oroszország a harcérintkezés teljes vonalán magához ragadta a kezdeményezést.”
A néplélek a kedvenc játékom, mondja nagyinterjúnkban Berecz András Kossuth-, Prima- és Magyar Örökség-díjas mesemondó, folklórkutató, népdalénekes, aki mindent tud a magyar népről és a nyelvéről. Hogy milyen a magyar? Íme Berecz András szerint: „A magyar olyan, akivel nagyon jó találkozni, hajlamos az előzékenységre, már-már a szégyenkezés határáig, tehát magát előre nyomni neki nem esik jól. Az új világban, ahol pályázatokat kell írni még a földműves embernek is, hajlamos lemaradni. Van büszkeség benne, ami azt mondja, ha adnak nekem, ne úgy adjanak, hogy kérek. Nem annyira megy neki a sorban állás, a koldulásszerű habitus. Nehéz helyzetben is – néha a kárára – megőrzi a büszkeségét. Végtelenül humoros…”
Jön a digitális euró, ami valójában készpénzként funkcionál majd. Sokan félnek tőle, mivel a szabadságuk korlátozásának újabb formáját vélik felfedezni benne, mások úgy gondolják, hogy a digitális euró bevezetésével még több információt szeretnének szerezni rólunk az állami szervek. Mégis, mit hozhat, és mit vihet az eurózóna digitális jegybankpénze, amely már nem is olyan sokára mindennapjaink része lesz? A kérdésekre Rajkovics Péter válaszol Piac rovatunkban.
A legutóbbi PISA-felmérések eredményei azt mutatják, hogy a szlovákiai diákok a kreatív gondolkodás területén jócskán az európai átlag alatt teljesítenek. De ugyanez a helyzet az értő olvasással és a matematikai ismeretekkel is. Valami már régóta nagyon nincs rendben oktatásügyünkben. Ezen próbál meg változtatni a kurrikuláris reform, amely új oktatási módszerekkel, élményszerű oktatással, a pedagógus személyiségének kibontakoztatásával kívánja elérni, hogy hatékonyabbá váljon a tanulás. De miről is van valójában szó? B. Vida Júlia Minőségi iskola, a jövő záloga című írásából kiderül.
S hogy sikeres legyen az iskola, diákok kellenek, olyanok, akik el is jutnak a kiválasztott magyar iskolába. Ehhez nyújt segítséget a Rákóczi Szövetség iskolabusz-programja. A Két év felvidéki sikerei – számokban című beszámolóból megtudhatják, hogy a 2023/2024-es tanévben Szenctől Nagykaposig összesen tizenkettő 8+1 fős, három 19+1 fős és öt 23+1 fős jármű teljesített szolgálatot, mintegy 350, többségében kisiskolás gyermek napi ingázását segítve.
Biztos modern nagypapa leszek, gondolta annak idején Száraz Dénes. Megkapóan szép vallomásában azt írja, hogy nem lett modern nagypapa, ellenkezőleg, alig várja, hogy az unokáival lehessen. És ez így van jól…
A Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete szervezésében június közepén tartották a 175 éves székelyföldi sajtó emlékkonferenciáját a sokunk számára már-már misztikus távolságban levő Sepsiszentgyörgyben. A misztikumot nemcsak a távolság, a Dunaszerdahelytől számított 900 kilométer adja, hiszen ilyen bármelyik nagyobb országban van. Ami számunkra a pluszt adja, hogy három országon átívelő utunk végén továbbra is magyarok között lehettünk. Ilyet is produkál a történelem. Somogyi Szilárd: Két este a székelyeknél.
Határon innen, határon túl, ami csak a magamfajtának sejtet valamit, de az alcíme annál beszédesebb: Egy áttelepített komáromi család sorsa a 20. században. A könyv egyes fejezeteit olvasva egy megdöbbentő és helyenként szinte kalandregényre emlékeztető izgalmas történet bontakozott ki, amelyet még a legrészletesebb összefoglaló munkákban is hiába keresnénk. Lacza Tihamér recenziójának a címe: A sors örvényei.
Az is a sors keze talán, ahogy egy francia hercegnő a magyarországi utazásai során beleszeret az országba, és később leánya itt is marad. A magyar szakirodalomban a királyi hercegnőt Koburgi Klementinaként, férjét pedig Ágost Lajosként is említik. A házaspár 1844-ben járt először Magyarországon, olvashatjuk a Leporolt históriákban.
Most, hogy idegen nyelvként oktatjuk a szlovák nyelvet, már olyan visszajelzést is kaptam néhány diáktól, hogy ez a kedvenc tantárgya. Nem érzik száraz, nehéz órának, mert életszagú lett: vásárolunk, rendelünk az étteremben, biciklijavítóhoz, állatkertbe megyünk, pénzt veszünk fel automatából. Ezt már a tájaink rovat vezető cikkében mondja az egyik párkányi tanárnő Bokor Klárának, aki az iránt érdeklődött, hogyan is állunk a szlovák nyelv oktatásával. Címe: Nem nyílik az ajkuk, a szívük a szlovák nyelvre?
A Garam mentén fekvő Zselíz első írásos emléke 1274-ből származik, tudjuk meg Kaszmán Zoltán írásából, mint ahogy azt is, hogy a város neve a ziliz (vadmályva) nevéből ered. Azt mindenesetre valamennyi történész és a szakirodalom is elveti, hogy a szláv železo szóból származna Zselíz neve.
Harmincegyedik alkalommal került sor Rimaszombatban a Tompa Mihály Országos Versenyre, amelynek a rimaszombati kultúrház felújítása miatt jövőre Érsekújvár ad otthont. Az idei országos döntőben 187 egyéni versenyző és 9 verséneklő csoport lépett fel, az ő előadásukban összesen 74 vers, 70 próza, 18 megzenésített vers került színpadra. A zsűri döntése alapján 29 arany sávos besorolás született, valamint 15 különdíjat is kiosztottak. Ez a gyorsmérleg, további részleteket megtudhatnak Virsinszky Tamás beszámolójából.
Izgalmasan hangzik az új évad repertoárjának a mottója: Színezd újra! – Klasszikusok mai szemmel. A Komáromi Jókai Színház megtartotta az évadzárót, írja Nagy-Miskó Ildikó. Új színek, új értelmezések, hangulatok és a humor jellemzi tehát az új évadot. Jókai Mór bicentenáriuma kapcsán az egyik kevésbé ismert művét, Az elátkozott családot mutatja be színház Telihay Péter rendezésében.
Országszerte a szokásosnál hamarabb kezdődött az aratás. Kassa és Rozsnyó környékén – bár ezt a vidéket elkerülték a sokfelé nagy károkat okozó viharok, jégesők – átlagos, illetve a vártnál némileg gyengébb termés mutatkozik, írja Fábián Gergely.
Különleges, Szlovákiában úttörőnek számító kezdeményezés részese lett a mátyusföldi Vágfarkasd. A falu tavaly elnyerte a Virágos Magyarország környezetszépítő versenyen az év határon túli ötezer fő alatti települése fődíjat. Idén már önállóan indul az európai környezetszépítő versenyen. Szomolai Andrea: Virágos Vágfarkasd – úttörő falu.
Beköszöntött a nyári szünet, a gyerkőcök és a diákok kedvenc időszaka. Ez a két hónap számukra a felhőtlen szórakozásról, az élményszerzésről, a kikapcsolódásról és a feltöltődésről szól. Ehhez segíti a nógrádiakat Agócs Szvorák Emese, aki körülnézett, milyen lovas és egyéb kalandok várják a gyerekeket.
A pár éve alakult nagymegyeri TriTon akusztikus triója afféle lokális supergroupnak számít. Katona András „Bandee” a legendás Total Chaos meghatározó tagja volt és a már szintén nem kölyök korú Big Man Band egyik egyénisége, Vígh Zoltán „Kenedy” és Kosár Gábor „Hangya” pedig az egykori King Size és a NowEmber zenekarokból ismerősök, gondolom, nemcsak számomra. Most megjelent a Hazatérés című albumuk, ennek kapcsán kérdezte a zenekar tagjait Lacza Gergely.
Aki felvette a kesztyűt a 15 éves leleszi Ilko Júlia, a királyhelmeci nyolcéves gimnázium kvarta osztályát éppen befejező diáklány. A közelmúltban Budapesten megrendezett 29. Magyar Kick-box Világkupáról a női +65 kg kategóriában két versenyszámban is dobogós helyezést ért el, tudjuk meg Molnár Gabriella cikkéből.
A kamaszkor jórészt nem szól másról, mint a világfájdalomról, az én megtalálására tett kísérletről, leválási próbálkozásokról stb. Ez az időszak rettentő nagy kihívás mind a gyerek, mind a szülő(k) szempontjából. Vekerdy Tamás elhíresült mondata, miszerint: „Vigyázat! A kamasz átépítés miatt átmenetileg zárva” nagyon találóan ragadja meg a lényeget. Németh Nikolas folytatja önismereti sorozatát, címe: Vallomás: rendben vagyok.
A Barangolóban Csermák Judit vietnámi beszámolóját olvashatják. Az európaiak számára is egyre vonzóbb országban vannak csodálatos tengerpartok és az épített öröksége is különleges.
Balogh Tímea már említette, hogy a francia cukrászat szerelmese. Most két nagy francia klasszikust hozott, az alapjuk ugyanaz a tészta – a pate au choux, amit itthon a képviselőfánk tésztájaként ismerünk.
Vas Gyula ezúttal a Mazda2 Homura Plus Hybridet, az egypetéjű ikrek egyikét tesztelte.
Szurkoló rovatunkban Peter Sagan utolsó, országúti versenyéről írt Rajkovics Péter, amikor is a neves versenyző Dunaszerdahelyen startolt. Mátis Rudolf az úszó-Európa-bajnokság eredményeit foglalja össze, és ismét jelentkezik Rajkovics György, aki ezúttal a labdarúgó-Eb csalódásairól ír.
A MAGYAR7 27. számának hátlapjára a Báthory András máriavölgyi síremléke került.
Közéleti hetilapunkban természetesen megtalálják a keresztrejtvényt és a részletes műsort is. Keresse, olvassa lapunkat, de legjobb, ha megrendeli.
