Az ember joggal teheti fel a kérdést, az annyi éven át folytatott küzdelem és tüntetéssorozatot követően, volt értelme az egésznek?
Tizenegy óra harminc. A diákok türelme fogytán, egyre több torokból hangzik fel az „én már nem bírom, levehetem egy picit a maszkot?” morgás.
Senki se merte volna azt gondolni, hogy a gyilkosokat felbújtató két egyén egyelőre megússza a büntetést.
A szlovák társadalom, éppen az alacsony járványgörbe miatt, kevés valódi tapasztalatot szerzett a Nyugat-Európában súlyos pusztítást okozó Covid-19 betegségről.
Nemrégiben Richard Sulík, az SaS elnöke azzal a kijelentésével borzolta a kedélyeket, hogy eljött az idő beszélni az egyház és az állam tényleges szétválasztásáról.
Sok emberben merül fel a kérdés, hogy ez nem volt-e egy válaszlépés a szlovák fél részéről a magyarországi határzárra!?
Ebben a tanévben viszont csak annyira vágyom, lehessek most csak anya.
Illenék tisztázni, milyen állapotban van a felvidéki magyarság.
Az Európa utolsó diktatúrájának nevezett Belaruszban már nem lehet ott folytatni az életet, ahol az elnökválasztáskor abbamaradt.
Ez a vírusügy leginkább arra jó, hogy megmutassa, mennyire nem értjük a Mindenség jelzéseit.
Hogyan is kellene?
Ki kerül az igazgatói székbe?
A gombaszögi piknik és az MKP által kezdeményezett hárompárti találkozó reményt adhat azoknak a szlovákiai magyaroknak, akik bíznak az egységes magyar politizálásban.
Jordánia és Egyiptom után harmadik arab országként az Egyesült Arab Emírségek is de facto elismerte Izrael állam létét.
Senki se remélte, hogy a budapesti főpolgármester-cserét követően az értékek változatlanok maradnak Magyarország fővárosában.
Ne várjuk meg, hogy mások mondják meg nekünk, hogyan és mit tanítsunk az iskoláinkban, mert abban nem lesz köszönet!
A szent király törvénye erős, és a hit túléli a hitetleneket. S ki tudja, hátha fordul a világ, és az írás másik fele köszön vissza: az utolsókból lesznek az elsők…
Mintha fizetnének ezért neki! Mintha valahol valakiknek nem tetszene a körvonalazódó magyar egység, az erre irányuló hárompárti elszántság.
Tenni kellene végre valamit odafent, hogy idelent nemzetrészünk visszataláljon a gyökereihez.
Az értékrend nélküli világ az irónia világa.
Látva a múlt hét keddi bejrúti robbanásról készült amatőr felvételek sokaságát, az embernek óhatatlanul déjà vu érzése támad, az elképesztő pusztítás szinte példa nélküli.
A felvidéki magyar iskolákban évtizedek óta megoldatlan problémaként van jelen a szlovák nyelv oktatásának a kérdése.
Az augusztusi „elnökválasztásnak” (nem beszélhetünk valós versenyről) két tanulsága van: a rendszer továbbra is szilárd, de a halkan pislákoló, elnyomott polgári társadalom lassan ébredezik.
Az anyanyelvet nem überelni kell az államnyelvvel, hanem az államnyelv oktatását kell hatékonnyá tenni, a hétköznapi élethez közelíteni a nemzetiségi iskolákban.