2021. március 30., 08:09

Kiböjtöltük az új kormányfőt

Többhónapos civódás és többhetes kormányválság után rendeződni látszik a kormányválság Szlovákiában. Csak nehogy úgy rendeződjék, mint annak idején a szuezi válság, amelynek nyomai még napjainkban is éreztetik hatásukat egy állandósult izraeli-arab konfliktus formájában.

A megbocsátás szellemében virágvasárnapra időzítette Matovič a lemondását! Ahogy elmondta,

nagyhét előtt eljött a megbocsátás ideje, ezért ők nem szabnak semmilyen feltételt a kormánykoalíciós partnereknek, a kiegyezésnek. Lényeg, hogy együtt tudjanak kormányozni. A hatalom mindenek felett!  A feltétel nélküli megbocsátás mellett bocsánatot is kért a lakosságtól azért, hogy el kellett viselnie a koalíciós válságot. Trónját elhagyó királyként kegyet osztogatott és kegyet kért!

A megbocsátás akkor hiteles, ha nem csak saját békénk érdekében történik, hanem az általános nyugalomért képesek vagyunk megbékélni másokkal is.! Megbocsátani csak annak lehet, aki ezt kéri! Matovič kérte a népétől, meglátjuk, milyen sikerrel tette, megtudnak-e a választók neki és a kormánynak bocsátani a kirobbantott válságért és járványkezelésért. Sulíkék viszont nem kértek megbocsátást, csak követelték a felelősségvállalást és a kormányfő távozását a kormány éléről.

Mindenesetre a lemondás időzítése fergetegesre sikeredett, legalábbis a kormányfő annak szánta.

Jézus virágvasárnap vonult be Jeruzsálembe, ő pedig aznap hagyta el a kormányfőséget. De nem a kormányt! Csak funkciót csereberélt a pénzügyminiszterrel.

Heger még nem volt kormányfő, nem tudjuk, milyen lesz, Matovič már valószínűleg nem lesz az, mert tudjuk, milyen volt.  Pénzügyminiszter még nem volt, de sejtjük, milyen lesz. Heger már volt, olyan szagtalan, ízetlen.

Ritkán és kevés országban adatik meg, hogy kormányfőből ugyanabban a választási időszakban miniszter lesz.

Fordítva hamarabb, lásd Gyurcsányt a közelmúltban és most Hegert.

De mi lesz, ha Matovič miniszternek sem felel meg? Államtitkár, aztán visszaülhet képviselőnek is, esetleg majd parlamenti portásnak?

Egyébként nehéz elképzelni Matovičot másodhegedűsként! Igaz, Ficot is nagyon nehéz volt.  Mindketten prímásnak képzelték, képzelik magukat. Viszont, ha nem teszik meg az adott helyzetben a kellő lépést, és nem mondanak le mindketten, akkor a pártelnökségnek is búcsút inthetnek.

Ficonak pechje volt, mert az utódja, Pellegrini a fejére nőtt. Vajon Heger is ezt fogja tenni Matovičcsal?

Szürkesége miatt nehezen elképzelhető.

Ficora ráuntak az emberek, sok volt belőle és az ügyleteiből. Matovičra még nem untak rá, csak megismerték rátermettlenségét.

Az ellenzéki hőbölgésének még bedőltek, a kormányzási tehetetlenségének már nem. Bukása az őszi nagytesztelése óta, a kiismert csökönyössége miatt előre elkönyvelhető volt.

Mit csinálhat ilyenkor a nagy ellenlábas Sulík? Annyi mindent mondott már, hogy mit fog csinálni, ha…

Aztán csinálta is, meg nem is! Lemondok, ha ő is lemond. Kilépek, ha ő marad. Mind lemondunk és mind kilépünk, de csak egy kicsit. Felfüggesztette a nem tudni, mit és hogyan! Egy önmagát felfüggesztett kormánypárt! A miniszteri bársonyszékből úgy állt fel a gazdasági miniszter, hogy még azt is megtiltotta a takarítónőnek, hogy valaki is odébb tolja és leporolja a sarát.

Mert ő állítólag nem sáros! Dehogynem! Nyomkövetőivel, Korčokkal, Klusszal, Kolíkovával, Gröhlinggel együtt azok.

A nagyhét és a szlovák politikai helyzet jelenlegi nagy kérdése az, hogy megbocsátani és felejteni lehetséges-e? Megtud-e bocsátani Matovič Sulíknak, Sulík Matovičnak és a nép mindkettőnek.

Matovič feltámadása nem várható a jövőben, de Sulíkék keresztre feszítése viszont igen, feltámadásukat viszont harmadszor már senki se fogja akarni!