2018. április 21., 06:19

A Monostori erődtől a csallóközi utakig

A szervező, a Rába-Duna-Vág Európai Területi Társulás (RDV ETT), a „Silver economy” (az ötven felettieket megszólító ezüst gazdaság) kiállítás mellett megtartotta a 2. Duna-konferenciát, melyen ezúttal azt fejtették ki a neves előadók, hogyan kapcsolható össze kulturálisan és turisztikailag a Duna-menti régió más térségekkel.

duna-menti konferencia_02
Médialapozó
Fotó: Matus Tibor

Idén a magyar, az osztrák és a német kormány mellett Szlovákia is benyújtotta a római limes szakaszainak nevezését az Unesco világörökségi listájára. Szlovákiában két település érintett, nevezetesen Izsa és a Pozsony közeli Oroszvár. A január 31-én beadott pályázat 98 helyszínt foglal magába, a Dunának mintegy 1500 kilométeres szakaszán fekvő helyszíneket érint. Magyarországon 65 világörökségi helyszín várható.

A Római Birodalom határszakaszai összességében meghaladják az hatezer kilométer hosszúságot: a birodalom legnagyobb kiterjedése idején a Limes Romanus Britanniától a Fekete-tengerig, a Vörös-tengertől Észak-Afrikán át, vissza az Atlanti-óceánig terjedt.

A közös nevezésről az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2019 júniusában dönthet, amely által kialakulhat a világ egyik leghosszabb sorozathelyszíne, amely minden részében alkalmas turisztikai hasznosításra.

A szervezők optimisták, mert bizonyíthatóan minden új világörökségi helyszín jelentős turizmust generál az adott desztinációban, a társított programokat segíti a térségben, de ennek mértéke és tartóssága mindig az előzetes felkészüléstől függ.

A két rendezvényen részt vettek azoknak a megyéknek a vezetői, amelyek az RDV ETT-t alapították. Popovics György, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat és az RDV ETT elnöke, Jozef Viskupič és Berényi József, a Nagyszombat Megyei Önkormányzat elnöke és alelnöke, illetve Szabó István, a Pest Megyei Önkormányzat elnöke, akik sajtóbeszélgetést tartottak.

Bemutatták az ETT működését, miképp tud a fent említett megyéken kívül még Győr-Moson-Sopron és Pozsony megye együttműködni különböző programokban, hiszen nagyon hasonlóak a problémáik a Duna mindkét oldalán. Egyben kifejezték, hogy Nyitra megye is mihamarabb csatlakozik a társuláshoz. Jozef Viskupič, kifejezte örömét, hogy az érintett megyék képviselői először találkoztak ebben az összetételben.

Duna-menti pódium
Kép forrása: Matus Tibor
Duna-menti pódium

Együttműködés a kultúra és a turisztika területén

Nyitra megye esetleges csatlakozásával, a Kárpát-medence legfejlettebb régiója jöhetne létre. Ebben a régióban a kultúra és a turisztika területén könnyű az együttműködés. Így a ma7 első kérdésként azt firtatta, hogy miként látják azokat a területeket, ahol viszont egymás konkurenseként kell fellépniük.

Válaszában Popovics György elmondta, hogy az RDV ETT jelen pillanatban is, mind a lakosság, mind a gazdasági teljesítmény tekintetében egy Szlovénia nagyságú régiót fog össze. De az ETT nem politikai jellegű kapcsolat, hanem egy különleges EU-s vállalkozás, összefogás, különböző célok megvalósításáért.

A konkurencia kérdését pedig úgy ítélte meg, hogy a világon szinte mindenki, akár két szomszédos város is verseng egymással, de a V4-ek sikeres együttműködése mutatja azt, hogy a szomszédoknak ezen felül kell emelkedni, mert összefogva erősebbek lehetünk.

Jozef Viskupič is fontosnak tartja a megyék közti együttműködést, és elmondta - kampányának az volt a szlogenje, hogy „együtt alakítsuk ki a megyénket”. Most megyei elnökként, szintet léphetünk és elindíthatjuk az „együtt alakítsuk ki a régiót” programot. Meggyőződésem – folytatta –, hogy felelős vezetőként meg kell találnunk az összekötő pontokat, és nem versengésnek kell dominálnia, hanem a koherencia, a szinergia, az együttműködés, az egymás erősítése legyen a célkitűzés.

Továbbá kifejtette, a kultúra, a társadalom és a turizmus, jelenleg ez a három terület dominál az együttműködésben, ahol tényleg nem versenytársakként tekintünk egymásra. Régiónkban a legfontosabb feladatnak jelenleg az úthálózat fejlesztését és az életminőség javítását látom.

Kulcskérdés az elmaradott infrastruktúra fejlesztése

Mivel Nagyszombat megyéből a partnereket csupán a medvei hídon lehet megközelíteni, ezért Jozef Viskupičot arról kérdeztük, hogy látna-e lehetőséget arra, hogy Nagyszombatot és Győrt, a két autóipari központot, egy gyorsforgalmi út kösse össze, amely érintené Dunaszerdahelyt is.

Jozef Viskupič elmondta, hogy az esetleges új határátkelő, vagy a gyorsforgalmi utak kérdése már állami kompetenciákat érint, de a megye több olyan infrastrukturális kérdést is próbál megnyitni, amelyekben a kormányzattal kell dűlőre jutni.

Véleménye szerint nyitott kérdés, hogy a megye déli részén néhány másodrendű utat elsőrendűvé emeljenek, azaz állami fenntartás alá vonjanak. Szeretne mindent megtenni azért, hogy az észak-déli forgalom megfelelő minőségű legyen.

Nem kívánt a kérdésben mélyebbre hatolni, mert ez egy hosszú egyeztetési folyamat eredménye lehet csak, de szeretné, ha az észak-déli összeköttetés 21. századivá válna.

Silver kiállítás
Kép forrása: Matus Tibor
Silver kiállítás

Berényi József is hozzászólt az infrastruktúra kérdéséhez. Megemlítette, hogy a döntés végső fázisában van egy új határátkelő létesítése. A Doborgazt és Dunakilitit összekötő kerékpáros hidat remélhetően a jövő héten jóváhagyják. Bár ez „csak” kerékpárosokat és gyalogosokat fogja szolgálni, de fontos, hogy a Duna felső szakaszán is megmozdult valami.

Jelenleg a Galántai járás – és egyben a Nagyszombati kerület – legnagyobb gondja a megnövekedett teherforgalom. Nemcsak Magyarország felé, de az egész Balkán felé a falvainkon keresztül viszik az árut. Két út érintett: az egyik érinti Kürtöt, Vízkeletet, Vezekényt, Tallóst, Eperjest és folytathatnám. A második pedig érinti Taksony, Alsószeli, Királyrév, Nádszeg, Nyárasd, Ekecs és Nagymegyer vonalat – pontosított Nagyszombat megye alelnöke.

Részletesen kifejtette, hogy mindkét út másodosztályú, mindkettő a megyéhez tartozik. A fuvarozók a fizetés elkerülése miatt ezt az utat használják, ezért logikus lenne, hogy fizetőssé tegyük ezeket a másodosztályú utakat is, persze kivételt képeznének a helyi vállalkozók, vagy pedig átsorolnánk az első osztályú utak kategóriájába, akkor viszont már állami fenntartás alá kerülnének. Valamit tenni kell ezekkel az utakkal, mert kibírhatatlanná vált a forgalom és ez az ottaniak életminőségét rontja. Mindennap kapjuk a leveleket, petíciókat, hogy végre tegyünk valamit.

A négysávos út kérdése nem egyszerű, mert ha a kormányzat passzívan fog hozzáállni, behunyja a szemét, akkor nem fogunk tudni előre lépni. A hosszú távú igazi megoldás viszont az lenne, ha egy négysávos gyorsforgalmi út készülne, ami összekötné Nagyszombatot Győrrel, összekötné a két autóipari központot. Ha össze tudnánk kötni az M1-est az R1-sel, akkor föllélegezne egész Mátyusföld és egész Csallóköz.

Arra a kérdésre, hogy a gyorsforgalmi út megépítése mikorra várható, Berényi szkeptikusan válaszolt. "Ez egy távolabbi terv, egyelőre abban bízzunk, hogy a kormánynak sikerül végre megjavítania a Nagymegyer és Medve közti útszakaszt, mert mégis milyen képet alkothat rólunk az idegen, aki belépve Szlovákiába a katasztrofális állapotú utakról kapja az első benyomását" - hangoztatta Nagyszombat megye alelnöke.

 

duna-menti konferencia_02
+3 kép a galériában
Megosztás
Címkék