2020. november 14., 16:06

Fábry János emlékezete Rimaszombatban

Születésének 190. évfordulója alkalmából kiállítás nyílt a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeumban a múzeumot alapító Fábry János életéről és munkásságáról.

Galéria
+13 kép a galériában

A Gömöri Megyei Múzeum első igazgatója a pedagógus, botanikus, tanár Rimaszombat kulturális, társadalmi és közéletének szervezője volt, jelentős életművet és gyűjteményt hagyott hátra. Kerényi Éva, a tárlat kurátora elmondta, hogy a kiállítással olyan jelentős személyiségnek állítanak emléket, aki 25 éven át vezette a múzeumot, és akinek hálásak lehetünk a térség kulturális örökségét bemutató gyűjtemény megmentéséért, valamint az ezekről való gondoskodásért.

Ha az ember bejön a kiállítóterembe, és körbenéz, mintegy ötágú csillagként minden tudományterület szembe jön vele. Ez szimbolizálja, hogy Fábry evangélikus volt, illetve a különböző területeken kifejtett munkásságáról és sokrétű tevékenységéről is képet kapunk" – fejti ki a múzeum történésze.

A múzeum gyűjteményéből kiállításra kerültek olyan tárgyak, dokumentumok, kéziratok és fényképek, amelyek eddig nem voltak közzétéve és nem voltak hozzáférhetők a nagyközönség számára. A kiállított tárgyak zöme a Gömör-Kishonti Múzeum történelmi könyvtárának, archívumának, történeti, néprajzi és természettudományi gyűjteményének a része. Ezek között szerepelnek évkönyvek, irodalmi könyvek, korabeli, saját kézzel írt levelezés, kitüntetések, Fábry János vagy a családja által egykor birtokolt személyes használati tárgyak. A gyűjtemény szűkebb csoportját képezik azok a tárgyak, amelyeket maga Fábry ajándékozott a múzeumnak. Ugyanakkor a Fábry család magyarországi ágának családi örökségéből is származik néhány értékes relikvia, melyeket maga Fábry Szabolcs, a múzeumalapító ükunokája, Nagyvázsony polgármestere bocsátott az intézmény rendelkezésére. A kiállítás legalább január végéig tekinthető meg Rimaszombatban, de a járványhelyzet alakulásától függően elképzelhető, hogy akár hosszabb ideig is nyitva tart. A függőleges bannereket a jövőben akár vándorkiállítás formájában is be lehet mutatni más helyszíneken.

Ki volt Fábry János?

„Valósággal fogalommá változott az ő alakja Rimaszombatban és Gömörmegyében. (…) Tisztesség illesse mindenkoron, ahol az ő ekéje szántott, annak hosszú időre nyoma marad a közélet terén.” A rimaszombati Gömör-Kishont című hetilap 1908. január 5-i száma búcsúztatta ezekkel a szavakkal a néhány nappal korábban elhunyt Fábry Jánost.

Fábry Losoncon született. Tanulmányait részben szülővárosában, részben Selmecbányán végezte. Eperjesen bölcsészeti tanulmányokat folytatott, ahol tanára Hazslinszky Frigyes és a nagy tudású Vandrák András volt. Tizennyolc éves ifjúként részt vett a szabadságharcban, majd a világosi fegyverletétel után Jánosiban húzta meg magát mint nevelő. 1850-ben hívták meg tanárnak az osgyáni evangélikus gimnáziumba. Három évvel később az intézményt egyesítették a rimaszombati református gimnáziummal, és létrejött a híres Egyesült Protestáns Gimnázium.

Fábry egy esztendeig a bécsi egyetemen tanult fizikát, vegytant, ásványtant és geológiát, majd hazatért Rimaszombatba, és a gimnázium rendes tanára lett. Itt működött egészen nyugállományba vonulásáig, 1897-ig. Kilenc éven át igazgatója is volt a gimnáziumnak. Sok tárgyat tanított, de legkedvesebbek a természetrajzórák voltak, különösen a „szeretetreméltó tudomány”, a növénytan. Mint botanikusnak, több cikkét ismerjük, de írt egy tankönyvet is Növénytan címmel. Sok tanítványába oltotta bele a botanika szeretetét. Kiemelkedik közülük Richter Aladár, a későbbi neves kolozsvári professzor. A gimnáziumban természetrajzi gyűjteményt is szervezett. Gimnáziumi tanársága idején, 1868-ban felsőbb leánynevelő intézetet alapított, amelynek 1890-ig volt az igazgatója. Részt vett ezenkívül a rimaszombati nőegylet szervezésében, sőt 1872-ben műkedvelő társulatot is alakított, és azt éveken át vezette.

A sokoldalú közéleti tevékenysége mellett maradt ideje és energiája a néprajzi gyűjtésre és publikálásra is. A Nyelvőr hasábjain több kis írása jelent meg, elsősorban adatközlő jellegűek. Kiemelkedik közülük a rimaszombati betlehemezés anyagának a közlése.

Fábry János életének második felében a legtöbb időt és energiát a megalakítandó múzeum szervezésének szentelte. Már a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1867-ben Rimaszombatban tartott XII. Nagygyűlése alatt kiállítást szervez. Ekkor már él benne a múzeumalapítás gondolata. Másfél évtizeddel később ő volt a legfőbb szervezője és irányítója annak a nagy Gömör megyei művészeti és régészeti kiállításnak, amelyet 1882. szeptember 3-án nyitottak meg a mai múzeumépület 6 termében.

A kiállításnak nagy sikere volt, meglátogatta például Hampel József és Pulszky Frigyes is. A megnyitó másnapján volt a Gömörmegyei Múzeumegyesület alakuló gyűlése, e napra nyúlik vissza a Gömör-Kishonti Múzeum története, melynek első igazgatója Fábry János lett.

Ha a múzeum alapítása nem egy, de több, szülőföldje, múltja iránt érdeklődő, a jelenben a múltat tisztelő lelkes ember munkája volt is, közülük Fábry Jánosnak kiemelkedő szerep jutott. Méltán tiszteljük benne a múzeum alapítóját.

Mások lankadnak a munkában, ő acélozódott abban. Minél többet dolgozott, annál többet akart. Noha ő volt a gimnáziumban, sőt a rimaparti város társaséletében is a kovász, az ún. »hasznos ember«, akire minden olyan munkát rásóznak, ami másoknak nem kell, még mindig nem fáradt el.” – írta róla Mikszáth Kálmán, akit ő vett fel a gimnáziumba.

Nem is hagyta abba, haláláig. „Agitál, felolvasásokat rendez, ásat, gyűjt, s mindezt ingyen, minden díjazás nélkül, puszta ideális lelkesedésből. Ezt a munkát végezte az a kitartó munkás ember, akit a halál is váratlanul, orozva ragadott el” – írta róla a bevezetőben az említett hetilap. 1907. december 28-án szívszélhűdés vitte el, Rimaszombatban temették el, a régi temetőben.

Galéria
+13 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.