2019. április 30., 15:19

Centenáriumi rendezvénysorozat az összetartozás városában

Padovától-Trianonig - I. Világháborús Emléknapok és a Komáromi áttörés 100. évfordulója címmel többnapos rendezvénysorozat zajlik Komáromban. Az időszerű centenárium tiszteletére a dél-komáromi Endresz Csoport Egyesület és az észak-komáromi Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás kezdeményezésére Molnár Attila túlparti polgármester önkormányzati határozati javaslatot terjesztett az ottani önkormányzat elé, mely nemrég ellenszavazat és tartózkodás nélkül hozta meg 141/2019. számú határozatát: Komárom városát az összetartozás városának nyilvánítja.

Komáromi centenárium
Galéria
+10 kép a galériában
Fotó: Nagy-Miskó Ildikó

Április 28-án az észak-komáromi Szent András Bazilikában és református templomban, valamint a dél-komáromi Jézus Szíve Nagytemplomban, illetve az ottani református templomban és az evangélikus imaházban a délelőtti szentmiséken, istentiszteleteken emlékeztek a száz évvel ezelőtti Komáromi áttörés áldozataira, hőseire.

Kedden pedig a dél-komáromi Arany 17 Rendezvényközpontban magyarországi és felvidéki érdeklődők is részt vettek a Vérrel vagy érvvel - Az I. világháborús tűzszünet és békediktátum körüli időszak határ menti történései című jubileumi emlékkonferencián. Előbb Arlett Tamás, az Endresz Csoport Egyesület elnöke, majd Turi Bálint helyi alpolgármester szólt a jelenlevőkhöz. Hangsúlyozva: a hűség városának nevezett Sopron és a legbátrabb városnak titulált Balassagyarmat után sorstársuk, Komárom a 3. emblematikus helységként vált az összetartozás városává. Száz évvel ezelőtt a komáromiak példát mutattak hazaszeretetből, áldozatkészségből: életük árán védelmezték az ősi magyar várost, amit a cseh legionisták fegyverrel akartak elvenni tőlük.

 

Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó

A Komáromi áttörés történetét Számadó Emese régész-múzeumigazgató ismertette. Majd Kapa Mátyás író Maradj meg magyarnak – Balassagyarmat regénye, Zeidler Miklós történész-egyetemi docens Somoskő és Somoskőújfalu visszatérése 1921-ben című előadása hangzott el. Végül Botlik József történész-ny. egyetemi docens (Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK) a magyar nemzet becsületének megmentőiről: Prónay Pálról és Héjjas Ivánról, valamint az 1921. évi nyugat-magyarországi felkelésről tartott előadást.

Folytatás holnap

A megemlékezés május elsején 10 órakor az egykori áldozatok észak-komáromi katolikus temetőben levő tömegsírjánál, Knirs Imre – az EJK PT elnöke, Mácza Mihály történész-muzeológus, Tolcsvay Béla Kossuth-díjas előadóművész, Boráros Imre Kossuth-díjas színművész és Berecz László (kürtjel) közreműködésével folytatódik.

Majd 11 órakor az Erzsébet-híd déli hídfőjénél felavatják a centenárium tiszteletére elhelyezett emléktáblát. Avatóbeszédet mond Molnár Attila polgármester és Georg Spöttle, a Nézőpont Intézet elemzője.

 

Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó

Délután két órakor pedig a vasúti híd déli hídfőjénél, a Komáromi áttörés emlékművénél, a történelmi egyházak részvételével emlékkeresztet avatnak a Magyarország területi épségéért életüket áldozottak emlékére. Avatóbeszédet mond a rendezvénysorozat védnöke: Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke. Közreműködik: Boráros Imre, Kulin Eduárd (hegedű) és Tolcsvay Béla, valamint Felvidék az első világháború alatt (1914-1920) címmel Popély Gyula egyetemi oktató, az MTA doktora tart előadást.

A hajdani történésekről és a centenáriumi rendezvénysorozatról bővebben a Magyar 7 hetilap május 7-i számában írunk.

Komáromi centenárium
Galéria
+10 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.