2011. május 27., 13:24

Vasárnap emlékezünk magyar hőseinkre

POZSONY. Minden év májusának utolsó vasárnapján emlékezünk "az elmúlt ezredév magyar hőseire", akik életüket adták a hazáért. Idén is megemlékezést tartanak az ünnepnapon a Hősök terén, a rákoskeresztúri emlékparkban pedig a kegyeleti bizottság tiszteleg az elesett magyar katonák emléke előtt.

Az ünnep eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza, amelyet báró Abele Ferenc vezérkari őrnagy kezdeményezett, s amely arra kötelezett minden községet, hogy méltó emléket állítson elesett hőseinek. A jogszabály kimondta, hogy megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és "az utókor számára meg kell örökíteni" "nemzetünk hősi halottainak" kegyeletteljes tiszteletét.

Az önkormányzatok vagy a tehetősebb polgárok már az első világháború elején több faluban emléktáblát emeltek az elesetteknek. 1915-ben megalakult a Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság (HEMOB), ám a szervezet által propagált, magyar önfeláldozást hirdető szimbólumot kevés helyen állítottak fel.

Az 1917-es törvény nyomán 1938 végéig 1086 világháborús emlékművet emeltek Magyarországon. Az emlékművek mellett nagyon sok helységben létrehozták a hősök kertjét, ahol fejfákat állítottak az ismeretlen vagy távoli helyeken eltemetett katonáknak.

Az 1924. évi XIV. törvény március 15. és augusztus 20. mellett mint nemzeti ünnepet bevezette a hősök emlékünnepét, május utolsó vasárnapját jelölve meg annak időpontjául. Május utolsó vasárnapja mellett praktikus szempontok miatt döntöttek: a mezőgazdasági munkák ekkor még nem vonják el a gazdákat az ünnepléstől, viszont a sírok díszítéséhez már elegendő virág áll rendelkezésre.

1929. május 26-án az Andrássy út végén álló ezredévi emlékmű előtt Bethlen István miniszterelnök - Horthy Miklós kormányzó jelenlétében - felavatta a nemzeti hősök országos emlékkövét, amelyet Kertész K. Róbert tervezett. 1942-ben a hazáért életüket áldozó hősök megünneplését kiterjesztették az 1938 után elesettekre is.

A második világháború utáni első években még megtartották a hősök emlékünnepét, sőt emlékművek is készültek. Az ünnep azonban fokozatosan elhalt, mivel a Horthy-hadsereg katonáit egy fasiszta hadsereg tagjainak minősítette a mindinkább a kommunisták által uralt politika.

A szovjet vezetésű Szövetséges Ellenőrző Bizottság is azt követelte a kormánytól, hogy szüntesse meg az emléknapot. 1956-ban kicserélték a Hősök terén 1929-ben elhelyezett emlékkövet, és a Gebhardt Béla által tervezett magyar hősök emlékkövét állították a helyére. Sok helyen még ezután is megemlékeztek az elesett katonákról, de csak halottak napján.

A 2001-ben már ismét megünnepelt emléknap azoknak a névtelen hősöknek állít emléket, akik Szent István óta áldozatot hoztak a hazáért - az 1956-os forradalom idején is. 2001. augusztus 18-án a millennium jegyében Budapesten ünnepélyes keretek között újraavatták a megújult Hősök terét, átadták az Ezredéves Emlékmű megszépült szobrait, és katonai tiszteletadás mellett megkoszorúzták a hősök emlékkövét.

Szintén a rendszerváltás után, 2001-ben a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság kezdeményezésére a Rákoskeresztúri Újköztemetőben felavatták a Magyar Hősök Emlékparkját, ott, ahol korábban mintegy 25 ezer katona sírját őrző temető volt, amelyet az 1960-as évektől fokozatosan felszámoltak.

Idén is megemlékezést tartanak az ünnepnapon a Hősök terén. Schmitt Pál köztársasági elnök a jelen lévő közjogi méltóságokkal együtt koszorút helyez majd el a Magyar Hősök Emlékkövénél, a rákoskeresztúri emlékparkban pedig a kegyeleti bizottság tiszteleg az elesett magyar katonák emléke előtt.

Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.