2018. szeptember 30., 17:39

Ünnepelt a Felvidék legnépesebb református gyülekezete

Temploma megépítésének 230. évfordulója alkalmából ünnepi istentiszteletet tartott szeptember 30-án a Komáromi Református Egyházközség. Az alkalom keretében került sor a Komáromi Szekeresgazdák Hagyományőrző Egyesület emléktáblájának leleplezésére és a templom előtti járdán elhelyezett Reformáció 500 köztéri emlékkő átadására. Igét hirdetett Géresi Róbert püspökhelyettes, közreműködött a helyi Concordia Vegyeskar, Stubendek István karnagy vezényletével.

Ref. emléktáblák
Médialapozó
Fotó: Nagy-Miskó Ildikó
A komáromi a Felvidék legtágasabb református temploma

Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke köszöntőjében a templomépítés bicentenáriuma kapcsán átélt incidensről is megemlékezett. 1988-ban ugyanis az akkori kommunista pártvezetés nem engedélyezte, hogy a komáromi vegyeskar elénekelje Händel Messiás című oratóriumából a Halleluját. Miután ezt mégis megtette, a kórustagokat a munkahelyükön megbüntették. A rendszerváltás előszelének számító, pozsonyi gyertyás manifesztáció hatására azonban hamarosan az ügybuzgó járási párttitkárnak is meg kellett válnia posztjától. A Concordia Vegyeskar több más  korusmű mellett az ominózus esetet idéző Halleluját is elénekelte a mai ünnepségen.

Kép forrása: Nagy-Miskó Ildikó

Géresi Róbert igehirdetése során hangsúlyozta: ma nem csak a Felvidék legtágasabb, több mint 2 ezer férőhelyes templomépületéért kell hálát adni hajdani építőinek és az adományozóknak, hanem azért is, hogy az Isten a történelem viharai közepette, évszázadokon át megőrizte a komáromi gyülekezetet és az eklézsiát. “Felvidéki viszonylatban lélekszámban legnagyobb közösség ez a gyülekezet, s össz-kárpát-medencei viszonylatban is sokan odafigyelnek a példamutató tevékenységére” – szögezte le. Arra is felhívta a figyelmet, hogy e közösség a vezetőivel együtt hajdani elődeihez hasonlóan felismerte az idő szavát: most lehet és kell cselekednie. Ezért a jövőbe tekintve, a magyar kormány támogatásával református óvodát épített Komáromban.

Hetven év alatt háromszor kellett új harangokat öntetni

Majd Fazekas Zsuzsanna tiszteletes asszony a templomépítés történetét ismertette. Reményik Sándor Ahogy lehet című versét idézve arra utalt: a komáromi keresztyének az ellenreformáció és a gyász időszakában, s a későbbiekben is úgy építettek templomot, templomtornyot, s öntettek harangot, ahogy éppen tudtak. Többnyire közadakozásból. Miután a várostól ingyen nem kaptak telket, vásároltak, s 1784-ben lerakták a jelenlegi szentély alapját, a templomszentelés pedig 1788. szeptember 21-én zajlott.

Kép forrása: Nagy-Miskó Ildikó

A napóleoni háborúk és az elszegényedés miatt a templomtorony csak 1833-ra készülhetett el. A hívők azonban csak 16 évig örülhettek tornyos templomuknak, mert az 1849-es tűzvész a templom zsindelytetőzetét és tornyát is megrongálta. Sőt, harangjai is megolvadtak. Emiatt tíz évig az evangélikus templomban tartották alkalmaikat. A külső és belső felújítást követő I. világháború két harangjától is megfosztotta a gyülekezetet, amely éppen a szekeresgazdák segítségével pótolta azokat. “70 év alatt háromszor kellett új harangokat öntetni.” Legutóbb 2008-ban újították fel a templomtetőzetet, de a további munkálatok elvégzéséhez ismét kívánatos lenne az összefogás.

Új emléktábla és emlékkő – tiszteletadás a jeles elődöknek

Farkas Gáspár gondnok, a Komáromi Szekeresgazdák Hagyományőrző Egyesület elnöke az országos hírű gazdákról beszélt. A hajdani művelt nemesemberek és utódaik mindig is a honfoglaló magyarok közvetlen leszármazottainak vallották magukat. A magyarság kitelepítése előtt Komáromban hozzávetőleg 350 szekeresgazda család élt, számuk azonban azt követeően egy tucatra csökkent. A jelenlegi egyesületi tagok fehér carrarai márványból készített emléktáblával tisztelegnek mindazok emléke előtt, akik önzetlenül részt vállaltak a templomépítésből, s mindenkor hittel védelmezték városukat, támogatták egyházukat.

Kép forrása: Nagy-Miskó Ildikó

Az új emléktábla leleplezése és megkoszorúzása után Stubendek László, Komárom polgármestere az összefogás erejét emelte ki, hiszen az egykori templomépítés állami és uniós támogatás nélkül is megvalósulhatott. Megjegyezte: templomok hiányában rideg és szellemiség nélküli lenne Komárom.

A Himnusz eléneklése után a templom előtti járdán elhelyezett Reformáció 500 köztéri emlékkő átadására került sor. Megtudtuk: a budapesti Kálvin téren 95 darab márványlapot helyeztek el a jubileum alkalmából. Azokból a kárpát-medencei gyülekezetek másolatokat rendeltek, amelyek ma több település járdáit ékesítik. A komáromi emlékkövön, amelyet Szénási Szilárd martosi esperes adott át és áldott meg, Kálvin János “Minden ember pedig javítsa önmagát” idézete és Áprily Lajos versrészlete olvasható.  

Kép forrása: Nagy-Miskó Ildikó

Ref. emléktáblák
+20 kép a galériában
Megosztás
Címkék