HIRDETÉS

Lemond világi tisztségéről a dalai láma

2011. március 10., 15:24
DHARAMSZALA. A dalai láma bejelentette: lemond a tibeti emigráns kormány vezetéséről. Tendzin Gyaco úgy véli, eljött az ideje annak, hogy átengedje a tisztséget egy "szabadon választott" vezetőnek.
DHARAMSZALA. A tibeti vezető ezt emigráns kormányának székhelyén, az észak-indiai Dharamszalában csütörtökön mondott beszédében közölte. Emlékeztetett arra: a hatvanas évektől kezdve rendszeresen szorgalmazta, hogy a tibeti népnek szabadon választott vezetője legyen, akinek "átadhatja a hatalmat". Úgy véli, most egyértelműen eljött az ideje annak, hogy ezt megvalósítsák. Ennek érdekében javasolja majd a tibeti emigránsok alkotmányának módosítását a tibeti "parlament" márciusi ülésén.
    A dalai láma politikai szerepe nagyrészt ceremoniális - az emigráns kormányt hivatalosan egy választott miniszterelnök vezeti -, de státusa a kabinet minden más tagjának szerepét elhomályosítja. Jóllehet a dalai lámák hagyományosan Tibet politikai és vallási vezetői voltak, Tendzin Gyaco régóta úgy tekinti, hogy ő már "félig visszavonult" a politikai vezetői szereptől, viszont továbbra is a tibeti buddhisták szellemi vezetője. A XIV. dalai láma 1959 óta él Indiában, ahol több mint százezer tibeti menekült lakik 19 különböző telepen.

Forrás: internet

Tendzin Gyaco 1935. július 6-án született Lhamo Dhondrub néven földműves családban, s két és fél éves volt, amikor felismerték benne Buddha földi alakját. A reinkarnációban hívő tibeti buddhisták ugyanis feltételezik, hogy minden dalai láma egy gyermekben testesül meg újra, akinek kilétét a születésekor bekövetkező csodás jelenségek alapján meg lehet állapítani.
    1940. február 22-én lett a tibeti buddhisták vezetője. Tanulmányai végeztével, 1950-ben vette át a hatalmat, épp amikor Kína "felszabadította" Tibetet, s neki alá kellett írnia a szerződést Tibet "visszatéréséről" a "Nagy Hazába". A kínaiak több jelképes politikai tisztségbe nevezték ki a fiatal dalai lámát, ugyanakkor hozzákezdtek a hagyományos tibeti társadalom és vallás felszámolásához. Emiatt 1959 márciusában Tibetben felkelés robbant ki, amelyet a kínaiak kegyetlenül levertek, s a dalai láma is csak nagy szerencsével tudott Indiába menekülni. A külvilágtól elzárt Tibetben megtiltották a vallásgyakorlást, a templomok és kolostorok nagy részét elpusztították, a felbecsülhetetlen értékű könyvtárakat felégették.
    A dalai lámának az indiai kormány azzal a feltétellel adta meg a menedékjogot, hogy nem folytat politikai tevékenységet. Õ mégis kormányt alakított, majd 1963-ban deklarálta Tibet függetlenségét. Erről ma már lemondott a maximális önkormányzat és a vallásszabadság ellenében, ugyanakkor Peking ma sem akar hallani a függetlenedési törekvésekről, s Tendzin Gyaco kudarcnak minősítette a színfalak mögött Pekinggel folytatott tárgyalásait.

Forrás: internet

A 2008 tavaszán kitört tibeti zavargások idején az erőszakcselekmények abbahagyására szólította fel honfitársait. Békés filozófiájának alapja a türelem, a megértés. Az erőszakról azt tartja: ellentmond az emberi természetnek, és nem old meg semmit.
    A dalai láma számos kitüntetés birtokosa. 1989-ben megkapta a Nobel-békedíjat, amelyet a "világ valamennyi elnyomottja" nevében fogadott el. Sokat utazik, célja, hogy a figyelmet Tibetre irányítsa, és közvetett módon nyomást gyakoroljon Pekingre; személyes varázsának hatására világszerte rengetegen tértek át a buddhizmusra.
    A mosolygós arcú, víg kedélyű, rendszerint a szerzetesek öltözékét viselő dalai láma hajnali négy órakor kel, naponta legalább négy órát meditál, s - lépést tartva a korral - már közösségi portálokon is elérhető.
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS