2023. február 3., 10:55

Gyimesi György és a szelektív memória: A képviselő 2020-ban még simán megszavazta a "liberális" utcanévtábla-törvényt

Gyimesi György, az OĽaNO egyszemélyes magyar tagozata, jobb sorsa érdemes háziportáljával az oldalán, a napokban nagy magabiztossággal jelentette be, sikerült megakadályozniuk, hogy a szlovák parlament törvényben lehetetlenítse el az Esterházy János nevét viselő utcák és egyéb közterületek létrehozását. Gyimesi pár nappal ezelőtti parlamenti felszólalásában ugyan szimpatikusan érvel, csakhogy a képviselő nagyvonalúan megfeledkezik arról az apróságról, az eredeti törvénymódosítást 2020-ban ő is támogatta. Az pedig most is érvényben van!

gyimesi györgy
Fotó: TASR/AP

Mielőtt rátérnénk Gyimesi múltátírási kísérletére, kénytelenek vagyunk túlesni az unalmas részen. Öveket becsatolni, törvények, paragrafusok, parlamenti házszabályok jönnek! 

Gyimesi György: Igen!

A módosításokra bőven rászolgáló, 369/1990. számú, községi önkormányzatokról szóló törvény szabályozza, egy-egy település kikről, mikről és hogyan nevezhet el közterületeket. A törvény 2.b § (3) bekezdését 2020. december 1-től azzal egészítette ki a parlament,

…nem nevezhető el utca vagy más közterület olyan személyről, aki az 1939 és 1945 közötti Szlovák Köztársaság vagy más, fasiszta vagy náci ideológián alapuló rendszer vagy kommunista ideológián alapuló rendszer képviselője volt…”.
Fontos apróság, hogy az eredeti szöveg a predstaviteľ kifejezést használja.

Vitás kérdés esetén a Nemzeti Emlékezet Intézetétől (Ústav pamäti národa) lehet állásfoglalást kérni. A szakemberek egyedi elbírálás után eldöntik, az adott személy tekinthető-e valamelyik totalitárius rezsim támogatójának vagy sem. Ez elsőre egész jól hangzik, hiszen Esterházy János mártírgróf politikai pályája nem szól másról, mint a diktatúrák és elnyomás elleni küzdelemről. Csakhogy a helyzet nem ilyen egyszerű! Tapasztaltuk már ezerszer, ha felvidéki magyarokról, pláne Esterházyról van szó, a történelmi objektivitás nem erőssége a hatalomnak.

A törvénymódosítás beterjesztői végül sikerrel jártak, a parlament 2020 novemberében harmadik olvasatban is elfogadta azt. 

A jelenlévő 110 képviselőből 82-en szavaztak mellette, köztük Gyimesi György!

Látjuk, a magyar képviselőt 2020-ban még az érdekelte, a csehszlovák kommunista párt belső leszámolásának áldozatául eső Rudolf Slánskýról elnevezendő utcákkal mi lesz.

Gyimesi
Fotó:  NRSR
Pálfordulás

Tisztázzuk, miről szólt az aktuális törvénymódosítás!

A beterjesztő, Tomáš Valášek (korábban Za ľudí, immár Progresívne Slovensko) azt szerette volna, hogy a fenti 2020. december elsejétől érvényben lévő szabályozást tegyék retroaktívvá. Valášek javaslata a községi önkormányzatokról szóló törvényt kiegészítette volna egy átmeneti rendelkezéssel, mondván, a 2.b § (3) bekezdés szerinti tiltásnak 2023. június 30-ig (majd a saját maga által benyújtott módosító szerint december 31-ig) kell érvényt szerezni, vagyis kötelezően megváltoztatni az utcaneveket. 

Ez a javaslat, többek között Gyimesi György vagy Peter Cseh (közösségi oldalán és a parlamenti dokumentumokban is így szerepel a név) ellenszavazata miatt, végül nem ment át, DE

hangsúlyozzuk ki immár utoljára, a 2020-ban elfogadott törvénymódosítás, Gyimesi szavazatának is "hála", igenis érvényben van!

Ez a Valášek-féle javaslat csak az egyébként is élő, Esterházy nevének használatát ugyanúgy megnehezítő törvénymódosítás érvényének idején változtatott volna.

Gyimesi György egyébként valóban jól összerakott parlamenti felszólalásában (videó és teljes szöveg itt) úgy fogalmazott, atombombával akarnak kezelni egy kézigránáttal is megoldható problémát, azzal, hogy Valášekék ellehetetlenítenék, az 1939 és 1945 között tevékenykedő politikusokról közterületeket nevezzenek el. 

Gyimesinek ebben talán igaza is van. Ismerve a szlovák állami viszonyulását Esterházyhoz, valóban veszélybe kerülhettek volna a mártírgrófról elnevezendő közterületek. 

Amennyire sikerült utánajárnunk, jelenleg egyetlen ilyet közterület van Szlovákiában, Dunaszerdahelyen, de az is tulajdonképpen egy magántulajdonban lévő telken található. Persze a hatályos törvények ettől még ugyanúgy vonatkoznak rá.

Adja magát a kérdés, a politikus 2020-ban miért szavazta meg ellenvetés nélkül törvénymódosítást. Ugyanis, ha Gyimesi (egyébként jogosan) attól tart, Esterházy Jánost totalitárius rendszer képviselőjének találják az illetékesek és emiatt nem lehet elnevezni róla közterületet, akkor mindehhez ő is hozzájárult szavazatával 2020 őszén.

Ez a furcsa pálfordulás egyébként Valášeknek is feltűnt, aki úgy nyilatkozott, a most tiltakozó képviselők közül néhánynak (Gyimesi mellett Štefan Kuffa és Milan Kuriak is "meggondolta magát") nem csak a szlovák alkotmányt sikerült elutasítaniuk, de

két év leforgása alatt egymást kizáró és homlokegyenest ellentétes álláspontot foglaltak el.

Néhány fontos link és egy zárógondolat

Egy ehhez hasonló írás megköveteli, hogy állításainkat bizonyítékokkal támasszuk alá. Gyimesi friss felszólalását, az eredeti önkormányzati törvényt és más egyebet megtalálnak a szövegben, itt már csak két fontos linket emelnénk ki. 

Az eredeti törvénymódosítás parlamenti dokumentumaiból világosan kiderül, Gyimesi valóban megszavazta azt. A lap alján a Hlasovania poslancov o ČPT feliratra kell kattintani, de a sok link ne zavarja meg az olvasót, ezek különböző, a törvénymódosításra vonatkozó ügyrendi szavazások eredményei. A legalsót és a legutolsót, az első és a harmadik olvasatot érdemes megnézni. A másik fontos dokumentum Tomáš Valášek aktuális, végül sikertelen törvénymódosító javaslata. Ha van ideje az olvasónak, böngéssze át, világosan kiderül, mit is sikerült "megakadályoznia" az ellene szavazóknak. 

Gyimesi mellett érdekes a magatartása Grendel Gábornak is, aki az eredeti törvénymódosítás egyik beterjesztője volt, de idén januárban már nem volt bent a parlamentben, amikor Valášek módosító javaslatáról kellett volna szavaznia.

Végezetül adja magát a kérdés, minek köszönhető Gyimesi pálfordulása?

A képviselő két év alatt megfeledkezett arról, eredetileg ő is megszavazta az Esterházy János nevét viselő közterületek létrehozását jócskán megnehezítő törvénymódosítást? Akkor tévedett, most korrigált? De mit, hiszen a törvénymódosítás ugyanúgy érvényes?! Vagy akkoriban kevésbé foglalkoztatták a felvidéki magyar témák? Ha így van, akkor mi az oka az eszmélésének?

Ezeket a kérdéseket Gyimesi Györgynek is szerettük volna feltenni, de cikkünk elkészültéig hiába kerestük őt telefonon és SMS-ben. Amint sikerül kapcsolatba lépnünk vele, az írást természetesen frissítjük a képviselő magyarázatával!

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.